Mitől függ, mennyi sitt keletkezik egy házbontásból?

A házbontás tervezésénél az egyik leggyakoribb kérdés az, hogy mennyi sittel kell számolni. Ez azért fontos, mert a bontási törmelék mennyisége közvetlenül hat a költségekre, a munkaszervezésre, a konténerigényre és az elszállítás ütemezésére. Ha ez a rész nincs előre átgondolva, a bontás könnyen lelassulhat.

A rövid válasz: egy házbontásból sokféle és jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, de a pontos mennyiség mindig az épület szerkezetétől, méretétől és a bontás módjától függ.

Mitől függ a sitt mennyisége?

Nem minden épület ad ugyanannyi bontási törmeléket. Ugyanakkora alapterület mellett is nagy lehet az eltérés. A fő szempontok:

  • Az épület szerkezete – tégla, beton, vályog, vegyes falazat
  • A födém típusa – fa vagy vasbeton födém között jelentős különbség lehet
  • A tető anyaga – cserép, pala, lemezfedés
  • A bontás mélysége – csak felépítmény bontása történik, vagy alaptest is bontásra kerül
  • A szelektálás mértéke – külön kezelik-e a fémet, fát, műanyagot, veszélyes anyagokat

Egy régi családi háznál a bontási anyag jellemzően nem csak téglából áll. Keletkezhet beton, vakolat, cserép, faanyag, fém, üveg és egyéb vegyes törmelék is. Ezért a sitt mennyiségét nem érdemes kizárólag négyzetméter alapján becsülni.

Miért nehéz előre pontos számot mondani?

Azért, mert a bontás előtt sokszor csak részben látszik, mi van a burkolatok, falak vagy födémek alatt. A helyszíni felmérés itt kulcskérdés. Ilyenkor nem csak az alapterületet érdemes nézni, hanem az anyagvastagságot, a megközelíthetőséget, a gépi bontás lehetőségét és a rakodás feltételeit is.

Például egy könnyűszerkezetes melléképület és egy tömör falazatú, betonfödémes ház bontása között a keletkező hulladék tömege és térfogata is teljesen más lehet. Ugyanez igaz akkor is, ha a telek szűk, és a bontási anyagot nem lehet közvetlenül rakodni.

Hogyan érdemes számolni a gyakorlatban?

A gyakorlatban a sitt mennyiségét általában helyszíni szemle alapján lehet jól megbecsülni. Ilyenkor az alábbi kérdésekre kell választ adni:

  • milyen anyagokból épült a ház,
  • mekkora az épület,
  • mi marad meg és mi kerül elbontásra,
  • szükséges-e kézi bontás egyes részeken,
  • hogyan oldható meg a rakodás és a sitt szállítás.

Ez a tervezés azért fontos, mert a bontási munka ritmusát sokszor nem maga a bontógép, hanem a törmelék kezelése határozza meg. Ha nincs megfelelő elszállítási kapacitás, a munkaterület gyorsan megtelhet, és ez biztonsági, logisztikai és költségoldali problémát is okozhat.

Mire figyelj, ha bontás előtt állsz?

Ha ház bontás előtt állsz, érdemes már az elején együtt kezelni három kérdést: bontás, rakodás, hulladékelszállítás. Így láthatóvá válik, milyen gépre, mennyi fordulóra és milyen ütemezésre lehet szükség.

A jól előkészített épületbontás egyik ismérve, hogy a kivitelezés során a sitt mennyiségének kérdését előre felmérik. Az anyagok, a terep és a bontási sorrend átgondolása csökkentheti a fennakadások esélyét, és átláthatóbbá teheti a teljes folyamatot.

A lényeg

A házbontásból keletkező sitt mennyisége mindig helyszínspecifikus. A pontosabb becsléshez nem elég az alapterület: számít a szerkezet, az anyaghasználat, a bontás terjedelme és az elszállítás módja is.

Ha a bontás előtt ezek a szempontok rendezve vannak, a kivitelezés kiszámíthatóbb, a sittkezelés pedig nem utólagos probléma lesz, hanem a terv része.

További cikkek

  • Összes